Kis Indiánkönyv

Sokan próbálták már földeríteni a politika eredetét. Hogy ez sikerült-e bárkinek is - ezt majd döntse el az utókor. Minket speciel nem is érdekel. Ám hogy a politikai PR (píár) a hős és kitartó dakota nép találmánya, ahhoz kétség sem férhet.

A dakoták, ez a mára méltatlanul elfeledett népcsoport sok hasonlóságot mutat a magyarsággal. Hogy mást ne mondjunk, ők is a pusztában éltek, csak máshogy hívták (préri). Akárcsak a magyarok, ők is kiválóan tudtak lovagolni, s - akárcsak itt, a Kárpát-medencében - az ő történelmüknek is rengeteg, felejthetetlen pillanata volt.
Ezekre azonban helyhiány miatt most nem térünk ki részletesen.

A politikai PR (public relation) azonban - bátran mondhatjuk - túlélte a dakotákat.

Hogy miben is rejlett a dakota politikai PR jelentősége? Nehéz ezt néhány szóban megfogalmazni. S nem csak azért, mert a dakota technika önmagában véve is oly lenyűgöző, hogy arra nincs szó, hanem mert - épp ez a módszer lényege! Eladni, meghatározni, földbe döngölni valamit/valakit frappánsan, néhány sallangmentes, ám tökéletesen homályos példával, illetve definícióval - ez maga a megfoghatatlan, a meghatározhatatlan verbális csodafegyver.

A dakota PR jelenleg reneszánszát éli Magyarországon. Ám fájó módon használata csupán esetleges, s így hatékonysága is az elvárhatónak csupán a töredéke. Felméréseink arról árulkodnak, hogy ennek magyarázata elsősorban a forrás ismeretének alapvető hiánya. Holott az adott társadalmi berendezkedésre szabott és megfelelő rendszerbe integrált dakota PR intenzitása - és ezzel együtt természetesen hatékonysága - semmihez sem hasonlítható.

E kötet szerzőit elsősorban eme hiátus betöltésének igénye vezette, amikor áldozatos munkával felkutatták, feldolgozták és értelmezték a dakota nép PR-hagyatékát. Hisszük, hogy gyűjtésünk alapjaiban változtatja meg a legújabb kori politika értelmezését, vitakultúráját.

A szerzők ezúton mondanak köszönetet a következőknek:

Iowa államnak, amiért hagyta, hogy azt csináljunk, amit akarunk.

Gordon Tenessee Williams benzinkutasnak, aki elhitte, hogy csak egy percre megyünk vissza az autóhoz a pénztárcánkért.

George W. Bush-nak, amiért máshol kampányolt, mint ahol mi voltunk.

Szürke Bölénynek, aki végül is beérte egy közönséges parókával.

Ló - halálában

A Dakotákat mindig is élénken foglalkoztatták a környezetükben található élőlények. Különösen a halottak, s ezen belül is a lovak. Hogy mi ennek a magyarázata? Nos, valószínűleg páratlan éleslátásuknak köszönhetik eme érzékenységüket. Egyes elméletek szerint megfigyelhették, hogy az őket körülvevő állatok előbb-utóbb elpusztulnak, s ez bizonyos következtetések levonására serkenthette őket. A döglött hal feljött a víz felszínére, az elpusztult kutya sem csóválta már a farkát? Mindeme jelenségek alapjaiban változtatták meg a dakoták életfilozófiáját. Pozitív és negatív értelemben egyaránt. Csak egy példa: jóllehet, az élettelen ló kevés szénával is beérte, ám mennyivel lassabbnak bizonyult! Ezek a körülmények rendkívül bonyolulttá tették a dakoták elmúláshoz való viszonyát. Még ma is, ha a halálról esik szó, öröm és bánat, remény és kétségbeesés egyaránt megfigyelhető reakcióikban. Nem csoda hát, hogy legismertebb PR-mondásaik az elmúláshoz köthetők - ezen belül is a leggyakoribb állathoz, amely mindig a közelükben volt: a lóhoz.

Ha észreveszed, hogy halott lovon ülsz, szállj le róla!

(Alapvető dakota bölcsesség. A halott ló bármi lehet, ami számunkra kínos. Éppen ezért fontos a PR-nyelven megfogalmazott definíció: halott ló. Ez már önmagában előrevetíti, hogy a problémafelvetés nem élő dolog, ergo: kár vele foglalkozni. A mondást elsősorban az ellenfél megalázására használták, hiszen nyilvánvaló: aki nem veszi észre, hogy döglött lovat próbál megülni, híján van bármiféle éleslátásnak. Így tehát a mondat elsődleges tartalmán túl, mely a "haggyá' békibe', különben betöröm a pofád" egyszerű fenyegetésben összegezhető, rejtve tartalmaz egy másik értelmezési lehetőséget is: a minket támadók mondhatnak bármit, félnótás tuskók mindössze. Egyike a Magyarországon széles körben ismert kevés originális dakota közmondásnak.)

Ha gyorsan akarsz menni, csak olyan lóra ülj, amelyik mozog!

(Az előző mondás sarjadéka - azzal a különbséggel, hogy ez nem csupán az ellenfél eltiprására, hanem saját táborunk harci szellemének csiholására is fölöttébb alkalmas. Érzékeltethetjük vele, hogy csak a hozzánk csatlakozóknak van túlélési esélyük. Rendkívül plasztikus kép, a fenyegetés és lekenyerezés egyedülálló keveréke.)

Bármit fogsz egy döglött ló mögé - az is döglött lesz. Ha elé fogod - akkor is.

(Jelentése: az általunk hamisnak illetve tévesnek mondott állítások, eszmék következtetései is hamisak, tévesek. Kiváló módszer a magyarázkodások megelőzésére. Kérdőjelezd meg az alapmotívumot és mindjárt az egész felépítmény ingataggá válik. Az amatőrök elvesznek a részletekben, így bukásuk szinte törvényszerű - hiszen nem készülhetnek fel minden keresztkérdésre. A profik ellenben csak egy elméletet dolgoznak ki - ám az a fundamentumot tagadja. S vele együtt persze mindent.)

Halott lóra csak akkor fogadj, ha a kérdés az, hogy halott-e.

(Elsősorban belső használatra alkalmazott jó tanács. Általában olyan esetekben ajánlatos élni vele, amikor egy ügy végkimenetele kétséges. Ebben az esetben meg kell találni azt a biztos pontot, amely a felsülés veszélye nélkül még felvállalható - s ez adott esetben sokszor épp az ügy reménytelensége. Ilyenkor ezt kell meglovagolni (nomen est omen!), s ha ezt ügyesen tesszük, a közvélemény nem a mi tehetetlenségünket, hanem az éleslátásunkat fogja díjazni.)

A kimúlt ló mindig a szőrére esik.

(Az egyik legegyértelműbb dakota mondások egyike. Jelentése: vannak dolgok, amelyek félremagyarázhatatlanul egyértelműek. Kiválóan alkalmas ellenfeleink támadására, mivel érzékeltethetjük vele, hogy a másik fél képtelen a pozitív változásra, politikai beállítódása, erkölcsei megváltoztathatatlanok, bárhogy is erőlködjék, ő már csak az a sunyi, szavahihetetlen alak marad, amilyennek mi tartjuk.)

Döglött lóra csak bolha pattan.

(Ellenfeleink támogatottságát megelőző jelleggel támadó mondás, de alkalmazható kisebb súlyú, ám ingadozó politikai partnereink meggyőzésére is. Nagy előnye, hogy könnyen dekódolható: a bolha élősködő mitugrász, "aki" ugye már alaphelyzetben megkérdőjelezhetetlenül kicsi. Csatlakozhat ugyan egy nagyobbhoz, mi nem akadályozzuk meg benne, ám jól megszívhatja - persze, átvitt értelemben -, ha rossz lóra tesz. Bármikor alkalmazható, burkolt fenyegetés.)

A halott ló bőrében a legtökéletesebben egy halott ló tartható.

(Ez is elég világos: a bevált dolgokon nem érdemes változtatni. Leginkább akkor hatásos, ha politikai ellenfeleink nem egy-egy döntésünk létjogosultságát, hanem annak végrehajtási módját igyekeznek támadni. Ilyenkor alapvető szempont, hogy elhitessük: a cél és az eszköz csak együtt értelmezhető, ergo: a legkézenfekvőbb megoldást választottuk a probléma megoldására.)

Az élettelen ló csak egy gödörben jó befektetés.

(Vannak ügyek, amelyek bármily csábítóak is, nem szabad őket felvállalni. A mondás azonban sikerrel alkalmazható olyan esetekben is, amikor a támogatásunk megtagadásának nincsenek nyíltan bevallható okai. Nyugodtak lehetünk: a szójáték biztosítja számunkra azt a humorszintet, amely jótékonyan elfedi az igazi érvek hiányát.)

A döglött ló csak a bőrét dobja le.

(A biztos győzelem érzékeltetésére alkalmazott mondás. Kiválóan alkalmas a politikai ellenfél látványos lebecsülésére. Nem mellékesen az ellenoldal kaméleon voltára is hangsúlyosan felhívja a figyelmet, de - erős képzelőerejű hallgatóság körében - alkalmazható a másik arculatvesztésének érzékeltetésére is.)

Ültess a halott lovad fölé almafát, s előbb-utóbb az is lóra terem.

(Az ellenfél erőfeszítéseit fitymáló szójáték. A hozzáértés hiányára, a kitartó, ám meddő akciók hiábavaló voltára utal. A fa, mint a helyhez kötöttség szimbólum plasztikusan szembeállítható saját dinamizmusunkkal. Az almafa lóra termése másodlagos jelentéstartalomként az esetlegesen elért eredmények létrejöttével kapcsolatban utal a jóindulatú véletlen múlhatatlan érdemeire.)

Nyereg alatt puhul a ló.

(Ékes bizonyítéka eme mondás annak, hogy még a megdönthetetlennek hitt tények is megváltoztathatóak - legalábbis a közvélemény szemében -, ha következetesen eltérő álláspontot képviselünk. Csak arra kell ügyelni, hogy sokat lovagoljunk a témán: azaz az igazság csak addig nevezhető igazságnak a mi álláspontunkkal szemben, amíg az utóbbi többször el nem hangzik. Ne feledjük: az igazság mindig egyfajta közmegegyezés eredménye. Ha a tényekhez nem nyúlhatsz, vedd kezelésbe a közeget, amelyben értelmezik őket. Meglátod, a feladat nem is oly nehéz, hiszen innentől ismerős terepen mozoghatsz: csak embereket kell manipulálnod.)

Döglött lovat már késő betörni.

(A mondás alkalmazási területe igen széles lehet. A lényege, hogy mindig az eleve reménytelen esetek érzékeltetésére alkalmazzuk. Használatának apropója ugyanúgy lehet az elvetélt szövetségek magyarázása, mint a politikai ellenfél eredendően romlott voltának szemléltetése. Foglalkozni behatóbban azonban egyikkel sem érdemes, lévén, hogy az enyészet nyomai már most láthatók a művön.)

Halott lónak nem kopik a patája.

(Kedves figyelmeztetés azokra az esetekre, amikor politikai ellenfelünk önhittségében odáig merészkedik, hogy összehasonlítást tesz szerinte kissé leamortizált szövetségünk, valamint saját, erőtől duzzadó pártja között. Ilyenkor érdemes bevetni eme bölcsességet, nyomatékosan aláhúzva, hogy míg mi országépítésben edződtünk, addig a másik oldal padsorai a legjobb esetben is tetszhalotti állapotban leledztek. Így könnyű érintetlennek mutatkozni - ámde akkor is büszkék lesznek erre, ha a választások idején az erőt kell majd összemérni?!)

Az eleven lóban több az élet.

(A dakotán kívül talán nincs is olyan nyelv, ahol eme mondás olyannyira összhangban állna az eredeti jelentéssel, mint magyar fordításban. Mondanivalója tulajdonképp borzasztó egyszerű: nem veszünk el a politikai ellenfél, valamint a saját soraink között tapasztalható valamennyi jelentős különbség érzékeltetésében, hanem kiemelünk egy lényeges szempontot, amely azonban az egész képet befolyásolja. Az, hogy mi élünk, az ellentábor pedig halott, mindent elmond a másik vitalitási potenciáljáról.)

Minél előbb döglik meg a lovad, annál tovább lesz halott.

(Azaz: minél előbb derül ki egy ellenoldali javaslatról, hogy életképtelen, annál jobb mindenkinek. Elő lehet ugyan vezetni az ötletet, ám kétség sem férhet hozzá, hogy mindez csupán időpocsékolás. Mi tehát nem azért támadjuk a másik oldalról érkező fölvetést, mert rosszindulatúak vagyunk, hanem mert ezzel teljesítjük be a természet szelekciójának sürgető parancsát, mely három szóban összesűrítve így hangzik: hulljon a férgese!)

Csak a döglött ló kiszámítható.

(Nincs olyan helyzet, amelyben ne ártana az óvatosság. Még a látszólag egyértelmű szituációk is tartogathatnak kellemetlen meglepetéseket. Mi azonban annál sokkal körültekintőbbek vagyunk, semhogy hagynánk magunkat holmi ellenoldali sürgetéstől vezérelve belehajszolni egy önemésztő akcióba. Ellenfelünket természetesen nem tartjuk vissza semmifajta meggondolatlan lépéstől, s ezt fennen hangoztatjuk is. Ha úgy gondolják, hogy valamiben gyorsan kell cselekedni, hát tegyék! Mi meg majd figyelünk. Ez szinte mindig azonnal leszereli a másik tábor duhajait, s ami a fő, elhalkítja az óvatosságunkat félelemnek beállítani igyekvő kántálást.)